2010. november 23., kedd

By heart






Az olajzöld a szívem csücske, egy ilyen pulcsihoz készült ez a csúszócsomóval -állítható hosszúságúra szabályozható minibogyós lánc.

2010. november 18., csütörtök

Az egyszerűség jegyében






Capricho általam is elkövetve nagyon letisztult hematit színben , egy medál is készült hozzá. A végleges és igazi megoldást még nem találtam meg a felfüggesztésére, de így is jó fogadtatást kapott.Minta Magdalena (Tata)

2010. november 14., vasárnap

Ezüst-ezüst fehér




Nagyon örömömre szolgált ,hogy újra gyöngyözhettem.
Kedvet kaptam a szeretett ezüst színem fehérrel való vegyítéséhez.Ez született belőle:))

Játék


Kedves meglepetés lehet , játszani jó itt!

2010. november 11., csütörtök

Nyeremény



Edit csodás munkáit régóta nézegetem, de így a kezemben tartva még fantasztikusabb élmény ! Nagyon tetszik és már viseltem is !Szív-csakra gyógyító meglepetés medálja pedig nagy kedvenc lett !

2010. november 7., vasárnap

Élet

"Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, hogy szeretet kapni nem lehet; mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi sem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni. A költő...tovább »knek nem sikerült, soha, a költőknek, akik az érzelmek és indulatok minden árnyalatát rögzíteni tudják szavaikban. A szeretetnek nincs színfoka, mint a gyöngédségnek, nincs hőfoka, mint a szerelemnek. Tartalmát nem lehet szavakban közölni; ha kimondják, már hazugság. A szeretetben csak élni lehet, mint a fényben, vagy a levegőben. Szerves lény talán nem is élhet másképp, csak a hőben, a fényben, a levegőben és a szeretet."/ Márai Sándor /

2010. november 6., szombat

Osho


Kedves Lányok!
Ép egy hete ,hogy hírt adtam magamról , s lásd micsoda felemelő érzéssé vált,hogy itthon lehetek és már így köszönhetem meg kedves együttérző-biztató szavaitokat.

Nagyon jól esett és viszonoznám-köszönném most Osho soraival , amelyek talán keménynek tűnnek , de érdemes elgondolkodnunk rajta, még ha pillanatokig tesszük is ezt, azonban visszacsenghetnek fülünkben és meríthetünk belőle mindig.


„Az egyik pillanatban még itt volt, a másikban már nincs sehol. Az egyik pillanatban még itt vagyunk, a másikban már el is távoztunk. És csupán ezért a röpke pillanatért mekkora hűhót csapunk: mennyi erőszakot, mennyi ambíciót, szenvedést, viszályt, haragot, gyűlöletet gerjesztünk! Csak ezért a rövid pillanatért! Egy állomás várótermében ülünk, és miközben a vonatot várjuk, óriási zsivajt csapunk: egymás haját tépjük, vérig sértjük a másikat, birtokolni, főnökösködni, uralkodni próbálunk másokon - politizálunk. Aztán megjön a vonat, és mindenki örökre eltűnik, mintha ott se lett volna.”

/ Osho /